ADÓTANÁCSADÁS , KÖVVIZSGÁLAT, VÉGELSZÁMOLÁS, FELSZÁMOLÁS, CSŐDELJÁRÁS

Adótanácsadás

A sikeres üzleti életben a cégvezetők részére állandó odafigyelést igényel a folyamatosan változó adótörvényeknek való pontos és hatékony megfelelés.

A professzionális adótanácsadás mindinkább nélkülözhetetlenné válik a vállalkozások számára, kialakítva egy új, önálló szolgáltatást, az önálló adótanácsadást. Mivel az Európai Unió tagállamaként nemzetközi adózási szabályoknak is meg kell felelnie a magyarországi cégeknek, egyre fontosabb ezek megismerése és alkalmazása.

Cégünk adótanácsadási szolgáltatásának keretein belül, folyamatos vagy eseti tájékoztatási jelleggel, szakképzett munkatársainkkal segítjük ügyfeleinket abban, hogy az általuk végrehajtott gazdasági események adókövetkezményivel tisztában legyenek.

Törekszünk arra, hogy ügyfeleink a legoptimálisabb adóterhekkel hajtsák végre gazdasági teendőiket. Mi teljes mértékben levesszük ügyfeleink válláról az adózási, könyvelési, bérszámfejtési feladatok terheit, hogy csak saját feladataik teljesítésére összpontosíthassanak. Komplex módon kezeljük vállalkozásának adó, járulék és vám ügyleteit.

21 éves szakmai tapasztalatunk garanciát jelent mind a napi gazdasági adótanácsadásra és elemzésre, mind a visszamenőleges adóelemzésre, esetleges önellenőrzésre, legyen szó akár társasági adóról, általános forgalmi adóról, személyi jövedelemadóról, egyéb adókról illetve járulékokról.

Segítünk abban, hogy vállalkozása társasági adóval, általános forgalmi adóval, személyi jövedelemadóval és egyéb adókkal és járulékokkal kapcsolatban is megfeleljen az elvárásoknak a megadott jogszabályi keretek betartásával. Elvégezzük cége teljes adó, pénzügyi és adminisztrációs átvilágítását. Elvégezzük ügyfeleink elektronikus számlázással, elektronikus archiválással és elektronikus bevallással kapcsolatos feladatait.

A napi munkából eredő, vagy az ellenőrzések során állandó meghatalmazással képviseljük ügyfeleinket a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) illetve az egyéb hivatalos intézmények előtt.

Könyvvizsgálat

Általános könyvvizsgálati kötelezettség

A könyvvizsgálat magában foglalja az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelőségének és az ügyvezetés számviteli becslései ésszerűségének, valamint az évvégi beszámoló átfogó bemutatásának értékelését. Olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az beszámolóban szereplő összegek helyességéről, a vállalkozás vagyoni helyzetéről.

21 éves szakmai tapasztalataink, könyvvizsgálókkal kialakított munkakapcsolatunk megfelelő garanciát jelent a könyvvizsgálat szakszerű, gyors lefolytatására. A évvégi beszámoló elkészítése, annak tartalma így átfogó képet mutat ügyfeleink vagyoni helyzetéről, az abban bekövetkezett változásokról.

Kötelező könyvvizsgálatot a számviteli törvény csak a 155.§ (3) bekezdésébe foglalt mutatókkal rendelkező vállalkozások számára ír elő. Szolgáltatásunk azonban a kisebb mutatókkal rendelkező ügyfeleinkre is kiterjed, mivel ezen ügyfeleink évvégi beszámolójának felülvizsgálatát is, ügyviteli programunk segítségével munkatársaink elvégzik.

Könyvvizsgálati kötelezettség

„155. § (1) A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

(2) Kötelező a könyvvizsgálat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

(3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  1. a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
  2. b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

(4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:

  1. a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
  2. b) a takarékszövetkezet,
  3. c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
  4. d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,

e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.

Nemzetközi könyvvizsgálati kötelezettség (IFRS)

Az IFRS-eket világszerte sok országban alkalmazzák.

2005-től az EU-ban is kötelező az IFRS-ek alkalmazása. Azon társaságok összevont (konszolidált) beszámolóit, melyek tulajdonviszonyait megtestesítő értékpapírjait az Európai Unió valamelyik tagállamában található szabályozott piacra, vagyis a tőzsdére bevezették, kötelező az EU által befogadott IFRS-ek szerint összeállítani. Mindezek mellett az EU-tagállamok megengedhetik vagy előírhatják az EU által befogadott IFRS-ek alkalmazását az EU-s tőzsdéken nem jegyzett társaságok egyedi vagy összevont (konszolidált) beszámolóinak összeállításánál, vagy az EU-s tőzsdéken jegyzett társaságok egyedi beszámolóinak összeállításánál

Végelszámolás, felszámolás, csődeljárás

A gazdasági élet mindennapjaiban vállalkozások alakulnak, alakulnak át, olvadnak be, válnak ki egymásból vagy szűnnek meg. Amikor a napi kötelezettségek kiegyenlítése egyre nagyobb problémát jelent a vállalkozás részére, gyors döntést kell hozni a cégvezetésnek a probléma megoldására.

Sajnos a tapasztalataink azt mutatják, hogy a vállalkozások döntő része csak az utolsó pillanatban keresi fel a szakembereket, vállalkozásuk gazdasági átalakítására, megmentésére. Így az esetek nagy többségében már nem lehet a bajokat orvosolni. Pedig számos lehetőség van abban az esetben, ha időben felismerjük a problémákat és kellő időben szakemberhez fordulunk.

Kérje segítségünket, hogy a legkedvezőbb megoldást közösen tudjuk kialakítani.

Az átalakulás, megszűnés esetei a következők lehetnek:

A csődeljárás, olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez, illetve a csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás során az elsődleges cél a gazdálkodó szervezet fenntartása, a kritikus időszak átvészelése.

A felszámolási eljárás, olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A csődeljárás befejezését követően indulhat meg a fizetésképtelen adós felszámolása a felszámolási eljárás keretében. Az eljárás kezdete az adós fizetésképtelenségét megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja. Az adósnak a felszámolás megkezdését megelőző nappal beszámolót kell készíteni a megfelelő eljárások figyelembe vételével.

A végelszámolási eljárás, olyan eljárás, melyben a nem fizetőképtelen adós jogutód nélküli megszűnését, a fennálló hitelezői tartozás rendezését célozza. A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozat szerinti időpont. A gazdálkodónak köteles a végelszámolás megkezdését megelőző nappal beszámolót készítenie az ismert értékelési eljárásokkal. Szükség esetén a könyvvizsgálói záradékkal a beszámolót 45 napon belül letétbe helyezni, közzétenni. A tevékenységet lezáró beszámoló adatai alapján adóbevallást kell készítenie és 45+30 napon belül eljutatni az adóhatóság felé.

A gazdálkodó szervezetben több tevékenységi kör gyakorlása esetén előfordul, hogy az egyes tevékenységek között eltérő gazdálkodási eredmények alakulnak ki. Így előfordul, hogy bizonyos tevékenységi ágak nyereséget termelnek, bizonyos tevékenységi ágak viszont nem. Azért, hogy a nyereséges ágak likviditása megfelelő legyen, lehetőség van a kiválásra. Így leválasztható, majd megszüntethető a vállalkozás veszteséges üzletága. Ehhez szükséges a kiválás előtti és a kiválás utáni cégek végleges vagyonmérlegek elkészítése, könyvvizsgálata.

A gazdasági életben előfordul, hogy a piaci igények miatt vállalkozások olvadjanak be más, jövedelmezően működő vállalkozásokba. Így megoldható, hogy a felszámolás, végelszámolás helyett a beolvadással a beolvadó cég likviditási problémái megoldódnak. Ebben az esetben is szükséges a beolvadás előtti és a beolvadás után létrejövő cég vagyonmérlegének elkészítés, könyvvizsgálata, letétbe helyezése.

TOP